Becsapjk a nzket a filmelzetesekkel
forrs: www.origo.hu 2005.04.04. 21:34
A filmrajongk krben mindig nagy esemnynek szmt, ha bemutatjk egy vrva vrt produkci elzetest. A kedvcsinlk azonban legtbbszr csalkk, ksztik semmilyen praktiktl sem riadnak vissza, hogy a reklmozott filmet a lehet legjobb sznben tntessk fel. A filmzent a tudatalatti befolysolsra hasznl trkk csak egy a szmtalan mdszer kzl.
Az elzetesek npszersgnek okai nyilvnvalak. Ha egy 100 millis kltsgvets sikerprodukcibl eltntetik a sznszek rosszabb pillanatait meg a gyenge ponokat, s a legjobb jelenetekkel tltik ki azt a kt s fl percet, amely egy amerikai elzetes maximlis hossza, a film legjava marad meg.
A reklmnak kevs cinikusabb formja van, mint az elzetes. Segtsgvel a bugyuta filmeket is intellektulisnak lehet belltani, mint a Stepfordi felesgek-nl, az unalmasakat pedig izgalmasnak lehet lczni, ez trtnt A fggetlensg napja esetben.
Az elzetesekben lehetnek olyan jelenetek, melyeket ksbb kivgnak a filmbl, vagy idhiny miatt elhallgathatjk a trtnet egyik f szltA becsapott nzk nem sokat tehetnek, hiszen a filmstdikra ltalban nem gy gondolunk, mint pldul egy mospormrkra, amelynl ha felfedezzk, hogy a reklm hazudott, tbb nem vesszk meg a termket. Ritkn fordul el, hogy valaki csaldottsgban nem megy tbb moziba, gy a filmeseknek nincs sok vesztenivaljuk.Az alfest zene is fontos rsze a kedvcsinlk hatsmechanizmusnak, csakhogy a valdi filmzene ltalban a gyrtsi folyamat vge fel kszl el, ezrt az elzetesek kszti akkor sem hasznlhatnk, ha akarnk. Bevlt mdszer, hogy rgi, sikeres filmek zenjt vgjk be, gy pozitv asszocicikat hvnak letre.
|